Cleopa sztarec

Hogyan beszél hozzánk Isten?

 

Forrás: http://magyarorthodoxia.org

 

Nosza, rajta, mondjátok meg nekem, hol voltatok 100 évvel ezelőtt? És hol lesztek 100 év múlva? Mondjátok meg, hol?

A test a földbe tér meg, ahonnan vétetett, de hova tér meg a lélek? Hallottátok, mit mondott a Megváltó az Evangéliumban? Ti nem tudjátok, honnan jöttök és hová mentek. Én tudom, honnan jövök. Én az Atyától jöttem és az Atyához megyek. (vesd össze Jn 16,28). Gyermekeim, mi itt a földön átutazóban vagyunk, egy nagyon-nagyon rövid ideig tartó látogatáson.

Látod? Ádám 930 évet élt, és halálakor leszállt a mennyből Mihály arkangyal, egyike azon hét léleknek, akik Isten trónusa előtt állnak. Mihály megkérdezte Ádámot, amikor az a halállal küzdött: "Ádám, Ádám, milyennek tűnt neked az élet? - "Olyannak, Uram, mintha bementem volna az egyik ajtón, és kijöttem volna a másikon." 930 évesen mondta ezt! És micsoda a mi életünk? Nem halljátok, mik vagyunk mi? És ki mondhatja meg nekünk igazabbul, szentebb módon, hitelesebben (hogy mik vagyunk), mint az, Aki teremtett bennünket? Hallgasd, mit mond a Szent Lélek, minden látható és láthatatlan dolog elevenítője: "Olyanok az ember napjai, mint a fű; úgy virágzik, mint a mező virágja" (Zsolt 102,15).

Látod a kislányt? Olyan, mint egy kis virág. Megnőtt, nagyobb virág. Férjhez ment, elkezd lassan-lassan elhervadni. Végül megjelennek az ősz hajszálak. Ez a távozás jele. Az élet őszbe fordulása. Amikor megjelennek az első ősz hajszálak a fejeden, életed őszbe fordul. Eljön a halál, eltávozunk az örökkévalóságba.

De hány és hány ember hal meg azelőtt, hogy megöregedne! Ha a halál csak 80 éves vagy annál idősebb korunkban jönne el értünk, azt mondhatnád nekem: "Megállj, van még időnk!" Látod azonban, hogy Megváltónk milyen eszmei fegyverrel fegyverezett fel bennünket, amikor ezt mondta: "Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát, mikor jő el az Ember Fia"(vesd össze Mt 25,13 és Mk 13,33). Nem tudjuk, mikor megyünk el. Hiszen van, aki gyermekként, van aki ifjúként, van aki öregemberként távozik a világból. Az egyik valamilyen balesetben, a másikat földrengésben leli halálát, a harmadikat gyötrelmes betegség támadja meg, és egy éjszaka leforgása alatt végez vele. Egyedül a Feljebbvaló tud mindent! Ezért mindig készen kell állnunk.

Krisztus azt mondta: "Az időket és az alkalmakat a maga hatalmába helyezte az Atya" (vesd össze ApCsel 1,7).  Senki sem szabhatja meg, hogy napsütés legyen vagy szél, eső-e vagy hóviharok, egyedül csak az Atya! Az Ő kezében van minden. Az Ő szent akarata az, hogy beszéljen hozzánk.

Olvastátok, mint mond a Megváltó a Szent Evangéliumban? Amikor az Üdvözítő Palesztinában tanított, Siloámban összedőlt egy torony. Siloám egy kis tó Jeruzsálem közelében. Összedőlt egy nagy torony, és egyszerre 18 embert temetett maga alá. És a hallgatóság ezt mondta Jézusnak: "Íme, Urunk, látod mi történt!" A Megváltó ezt felelte nekik: "Mit gondoltok? Talán azok, akikre rádőlt a torony, vétkesebb volt minden más embernél a földön? Nem! Sőt - mondom nektek -: ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el" (vesd össze Lk 13,4-5). Nagy tanulság ez számunkra.

Eljött a Bánátból hozzám három család. Eddig harminc földrengés volt a Bánátban. Elkezd remegni a föld, remeg, remeg, aztán abbahagyja; majd három nap elteltével újabb földrengés. Minden mond nekünk valamit. Minden. Mert így beszél hozzánk Isten. Felfoghatatlanul nagy ahhoz, hogy másképp beszéljen hozzánk. Figyelmeztet bennünket, hogy az Ő kezében vannak a földrengések, az egész mindenség. Nem véletlenül mondja a Zsoltároskönyv: "Aki letekint a földre és megremegteti azt; aki megérinti a hegyeket és füstölögnek azok" (Zsolt 103,32).

Őrizzen meg benneteket a Szentséges Háromság és Istennek Szülője, a Kegyelmes Isten helyezzen mindnyájatok a Paradicsomba. Titetek, családotokat, gyermekeiteket. És nagyon szeretném, ha viszontlátnánk egymást a Paradicsomban, ha Isten megkegyelmez nekünk.

Őrizkedjetek a rossztól, gyermekeim! Legyetek éberek és imádkozzatok, mert nem tudjuk sem a napot, sem az órát! Olvastad, mit mond a Szent Lélek az emberről: "Az ember a hiábavalósághoz hasonló, napjai mint az árnyék tovatűnnek." Egy másik helyen pedig: "Napjaim mint az árnyék lehanyatlottak, és én mint a fű kiszáradtam. Mert miként a füst, elenyésznek napjaim" (Zsolt 143,4; 101,11; 101,3). És Jakab apostol is ezt mondja: "Mint a pára, oszlott el az életem" (vesd össze Jak 4,14).

Isten életet adott nekünk, hogy azt jól használjuk fel, hogy átmehessünk ebből az életből az örök életbe és mindörökkön örökké örvendezzünk benne. Isten ments, hogy elragadjon bennünket ennek a világnak a hiábavalósága és közülünk akárki a pokolra jusson! Emlékezzetek András szerzetesre, aki egy órát töltött a pokolban és olyannak tűnt neki, mintha háromszáz évet töltött volna ott.

Miért mondom el nektek mindezt, gyermekeim? Hát nem látjátok, hogy mi emberek még egy tűszúrást, egy lángocskát sem viselünk el? Szegény fejem, szegény fejem! Ott pedig! És ha csak ezer esztendeig tartanának a kínok! De nem, ott örök időkig tartóak a szenvedések. Legyen bennetek hatalmas istenfélelem.

Kérdezzük meg mindig magunktól: "Az amit mondok, tetszik Istennek? Az amit tenni akarok, tetszik Istennek? Az amit gondolok, tetszik Istennek?" A lelkiismereted megmondja: "Igen" vagy "Nem".

Gyónjatok meg őszinte szívvel minden böjtben. A Nagyböjtben kétszer: a böjt elején és a böjt végén. És a karácsonyi böjtben ugyanígy. Hallgasd, mit mond Aranyszájú Szent János: "Ha lehet, keresztény testvérem, minden órában gyónj meg". Mert minden percben és minden órában vétkezünk Isten ellen.

(A szöveg forrása - Starac Kleopa: Veliki je Bog (Razgovori, pouke, besede), Beograd, 2000. pag. 17-19.  Fordította: T. K.)